To be or not to Airbnb
Amikor egy évvel ezelőtt ideérkeztünk, nagy adag „majd meglátjuk” hozzáállással tettük. Szerencsére, mert egy ilyen költözést tényleg nem lehet előre megtervezni vagy kiszámítani. Ami viszont egyértelmű volt: szerettünk volna vendégeket fogadni. A felső szintet átalakítottuk egy kétszobás apartmanná. Elsősorban persze barátok és család részére. Egy úszótó, szauna és jacuzzi csak magunknak – kicsit sajnáltuk volna.
A turizmusból élni nem volt a célunk. De akkor mi igen? Végül úgy döntöttünk, regisztráltatjuk az apartmant bérbeadásra: egy halom papírmunka és egy ellenőrzés után büszke tulajdonosai lettünk 1 „csillagnak”. Fontos javítási pontok: mindenhol szegélylécek, plusz egy lámpa a fürdőszobai tükörnél. A szauna, a medence, a jacuzzi, a kültéri konyha: ezek egyáltalán nem számítottak. Na persze, megvan nekik a saját pipálós listájuk, ezt Belgiumban is ismerjük.
2. lépés: kiadni. Nem igazán „átlagos” turistákat szeretnénk, hanem olyan embereket, akik ki akarnak szakadni a mókuskerékből, visszalépni az időben, kapcsolódni a természethez és egymáshoz, egyszerűséget és nyugalmat keresnek. Akik szívesen ülnek le velünk a kerti asztalhoz egy pohár borral. Akik kiégés határán állnak, órákig figyelhetik itt a madarakat, a tűzbe bámulhatnak, végtelenül sétálhatnak és biciklizhetnek. De hogyan találjuk meg az „ideális” vendégeket? Végül felkerültünk a Campspace oldalra (nagyon szimpatikus oldal), de tapasztalatszerzés céljából az Airbnb-re is. Mert: vajon tényleg olyan egyszerű vendégeket fogadni? Kis izgalommal: vajon kik fognak jönni?
Kiderült: főleg nagy családok, akik last minute a Balaton környékére szeretnének jönni. Segítség! Kisgyermekes családok szívesen jöhetnek, de a tavat nem fogjuk bekeríteni, és a szauna sem gyerekeknek való. Persze Mazy igazi gyerekbarát, a tóban ebihalak vannak, és van egy hatalmas diófa, amire fel lehet mászni. Meg persze hely, rengeteg hely. Így a szabadban játszó gyerekeknek szuper.
Két család után világos lett: kell, hogy meglegyen a kémia.
Az első család már két óra múlva elment: túl veszélyes (le lehet esni a lépcsőről vagy belefulladni a tóba), egy pók besétált a nyitott ajtón (fotóval panaszt küldtek az Airbnb-nek), és a tóban „undorító állatok” vannak. Ingyen engedtük nekik a lemondást: egy hétig hallgatni a panaszaikat tényleg nem vágytam. És ha a gyerekek nem koszolhatják össze magukat, akkor itt valóban nincs mit csinálni.
A második család már 3 napja itt van: reggel a két legkisebb (6 és 8 éves) lehuppog a kertbe, megetetik a tyúkot, játszanak a kutyával, békákat fognak és fára másznak, miközben anya és apa nyugodtan alszik tovább vagy reggelizik. Ezek a gyerekek sokkal boldogabbnak tűnnek.
Az Airbnb szövegét és képeit azért módosítottuk: itt szabadon futkározik egy kutya, az úszótó elég mély ahhoz, hogy lehessen benne úszni, és aki szeretne, nyugodtan ugorhat bele meztelenül is. Néhány hippi stílusú tábla, egy tűzrakóhely vidám fából készült kisszékekkel (Stijn és Seunghee kézműves munkája) – ez kell, hogy megadja a hangulatot. Izgalmas!
Figyelem: a barátok és családtagok továbbra is féláron foglalhatnak a saját oldalunkon, de mivel még van pár fizetős vendégünk és néhány családtag is jön, most már szeptember végére kell nézni, ha szabad időpontot keresel. És persze addigra vége a nyári szezonnak, így valószínűleg a naptár tavaszig üres marad.





