Kerékpártúra a Balaton keleti partján

A Balaton nagy — 80 km hosszú. Egy teljes kör körülbelül 200 kilométer. És van egy kerékpárút, így a sportosak végig megtehetik ezt a távot a vasparipájukon. Mi is ki akartuk próbálni. Természetesen nem egy nap alatt, hanem Airbnb‑tól Airbnb‑ig tartó túraként.

Még ha több napra is bontottuk volna, nem éreztük úgy, hogy vállaljuk a teljes kört. Szerencsére vannak helyek, ahol komppal át lehet kelni a tó másik partjára, így rövidebb körök is lehetségesek. Csak jól kell figyelni — egy első tervünk nem volt kivitelezhető. Pénteken akart volna átvinni a tavon egy komp, ami a nyári szüneten kívül csak hétvégéken jár… Szóval vissza a rajzasztalhoz / laptophoz.

A tihanyi átkelés viszont minden nap jár, sőt félóránként. De ez újabb „problémát” vetett fel — hogy Berhidából Tihanyba és vissza a másik parton túl kevésnek tűnt három napra. De egy kis kitérő a Bakony természetvédelmi területén keresztül szép kerékpártúrává alakította, pont a megfelelő hosszal.

1. nap — Berhida → Eplény

Kb. 10 órakor elindultunk Várpalota felé. A Bakony természetvédelmi terület pár száz méterrel magasabban fekszik, mint Berhida, tehát rögtön nagy emelkedő következett. Már néhány kilométer után éreztük, hogy nincs már 25 évünk. De néhány pihenővel és kitartással felértünk. Maga a természetvédelmi terület egy fennsík, így a nap hátralévő része „csak” kisebb fel‑le hullámzásokkal telt. Gyönyörű kanyargós, nyugodt utak a zöldben, a „római fürdő” mellett.

A túra tovább vezetett Zircre, a Bakony „fővárosába”, gyönyörű apátsággal. Időbeosztásunk nem engedte a látogatást (csak magyar idegenvezetéssel, meghatározott időpontokban), és Zirc többi része is eléggé hétköznapinak tűnt. Így újra nyeregbe ültünk az utolsó szakaszra. Zirctől Eplényig vezető út egy forgalmas főút volt kerékpárút nélkül, nem kellemes rész. Eplénybe érve láttunk egy útjelzőt kerékpárútra az utolsó faluba Zirc előtt — ha valaki újra megcsinálná ezt az utat, javasoljuk, hagyja ki Zircet és használja azt az utat.

De így is „fáradtan, de elégedetten” érkeztünk apartmanunkba, gyalogos távolságra Eplény mountain bike / sí területétől.

2. Nap – a tó északi oldalán

Az első szakasz sokkal gördülékenyebb volt, mint tegnap — elhagytuk a fennsíkot, és egy hosszú lejtőn nem kellett tekernünk, egy igen kellemes kerékpárúton. Ezután a csendes utak kanyarogtak a hajmáskéri várrom körül és a mezőgazdasági területeken. Így lassan újra megközelítettük a Balatont. Egy utolsó akadály még időt vett el — két út között pár száz méteres ösvénynek kellett volna lennie, de ez elszürkült csalánnal, tövisekkel benőtt. Még gyalog sem lehetett átjutni. Szerencsére találtunk másik utat, ami jobb állapotban volt, és folytathattuk az utunkat.

Nem sokkal később — végre — elértük a Balaton kerékpárutat. Áthajtottunk Balatonfüzfőn, Balatonalmádin (élénk központ), és Balatonfüreden (ételárusok sorban az egyik strandbolt mellett a parton). Tipp: a legtöbb fizetős strand a Balatonon a nyári szezonon kívül ingyenesen látogatható. Füred után letértünk a tihanyi félsziget irányába. Lehetett volna átmenni Tihany falun és az apátság dombgerincén, de mi ezúttal a part menti utat választottuk. Megjutalmaztak kilátásokkal a tón túlra, egy kis kikötővel és néhány stranddal. Csak ne várj sokat azokról a „strandokról” Tihanyon: kb. egy 3 méter széles betoncsík a közút és a víz között, ahová leteheted a törölköződet. Van néhány lépcső a vízbe és ki, és jól lehet fürdeni, de a „strand” szó hallatán az ember másra gondol.

A félsziget délcsücskénél értük el a kompállomást. Jegyet vettünk (2,50 euró + 1 euró biciklis díj), és néhány perccel később már felszálltunk a kompra több biciklistával, sétálókkal és autókkal együtt. Egy 20‑perces utazás elvitt minket Szántódra, a Balaton déli partjára. És néhány kilométerrel odébb, Zamárdiban várt ránk a következő szállás.

3. Nap – a déli part mentén hazafelé

Zamárdi egy kellemes üdülőhely, kilométeres ingyenes (füves) strandokkal és éttermekkel. Úgy tűnt, sok ház eladó, tehát gazdaságilag nem túl fényes a helyzet, de mindenképp van benne lehetőség. Néhány kilométerrel odébb található Siófok, a Balaton legnagyobb városa és az ország egyike legdrágább helyei. Siófok központja nagyon szépen van kialakítva, csúcspontja a víztorony körüli tér. Természetesen több strand is van, köztük az „Ezüst strand”, és tovább a „Arany strand”. Ne kérdezd, honnan erednek a nevek — mindkettő fű‑zöldnek tűnt nekünk.

Tovább bicikliztünk Balatonvilágos felé. Talán ez a legszebb partszakasz. Itt alig van hely, ahol át lehet jutni a tóhoz, de a kerékpárút a sziklák felett halad, 10–20 méterrel a tó fölött, pont egyik kilátópontból a másikba. Innen nagyjából be tudtuk látni az egész túránkat — a Bakony dombjait és Tihany keleti partjait.

Balatonvilágos és Balatonkarattya között találtunk egy kellemes kis strandot. A bringákat fent hagytuk, lépcsőn lementünk egy alacsonyabb úthoz, és onnan még járnunk kellett egy darabot.

Balatonkarattya volt az utolsó település az út során, amely közvetlenül a tónál feküdt. Elhagytuk a Balaton kerékpárutat Csajág felé. Egy erdős ösvény vitt el egy úthoz, onnan már csak néhány kilométert kellett haladni, és távolban megláttuk Berhida templomtornyát.